Távcső/Scope: 250/1250 GSO Newton
Kamera/Camera: Canon EOS 350D átalakított/modified
Állvány/Mount: SkyWatcher EQ-6 GoTo
Egyéb optika/Additional Optics: Lumicon kómakorrektor
Vezetés/Guiding: Off-axis guider, MEADE DSI PRO, PHP Guiding
Expozíció/Exposure: 46x360 sec, ISO 800
Dátum/Date: 2009.03.18.
Hely/Location: Újhartyán, Hungary
Képfeldolgozás/Processing:
- Iris
- Photoshop
Megjelenés/Publications: 2009/13. hét csillagászati képe.
Meteor 2009/4
Csillagkép/Constellation: Ursa Major
Fényesség/Magnitude: 10.6M
Távolság/Distance: 52 000 000 fényév/ly
Leírás/Description:
Az NGC3718 és társa, az NGC3729 összetartozó tagjai az Ursa Major galaxishalmaznak. A két galaxis látszólag egymás körül kering 147,000 fényév körülire becsült távolságban. Az NGC3718 nagyjából rúd-és-spirál szerkezetű, bár szokatlan alakú galaxis, és mint ilyen, szerepel az Arp's Atlas of Peculiar Galaxies-ben. Legszembetűnőbb sajátossága rendkívüli porsávja és erősen torzult korongja, ami S-betű alakot kölcsönöz neki. A porsáv keresztülfut a galaxis központi dudorán és teljes kiterjedésében közel 80,000 fényév hosszan terül el. A korong közepe majdnem pontosan éléről látható és erősen elhajlik majdnem 90 fokban, ami meglehetősen egyedi a galaxisok között.
A furcsa porsáv a galaxis testének nagy részét befedi és egészen a magig terjed. Az erősen torzult alak miatt a maghoz közel látható objektumok valójában távol vannak tőle. Az elhajlás a rádióhullámokon megfigyelhető komplex gázszerkezeteken is jól látható. A galaxis háromdimenziós rekonstrukciója alapján bizonyos szögekből egészen normálisan néz ki, ami arra enged következtetni, hogy más hasonlóan torzult galaxisok észrevétlenek maradhatnak. A galaxisok torzulása viszonylag gyakori jelenség, bár az okai még nem egészen ismertek, a legtöbb esetben valószínűleg a szomszédos galaxisok által kifejtett árapályhatás okozza. Az NGC3718 esetében a legjobb magyarázat az NGC3729 közelsége, ami a galaxis furcsa alakjáért felelős. A torzulás más lehetséges okai, mint például a masszív külső haló-objektumok által kifejtett csavaróerők, is szerepet játszhatnak. Az NGC3718 prominens porsávja megdöbbentő hasonlóságot mutat egy másik jól ismert déli galaxissal, az NGC5128-cal (Centaurus A), amit a déli megfelelőjének is szoktak tartani.
Az NGC3718 egy aktív galaxismagot tartalmaz, és ismerten egy Seyfert 1.9-es típusú galaxis. A galaxisban látható egy árapály-farok ami a galaxis keleti oldalán indul és észak felé húzódik, az NGC3729 társgalaxis felé, ami erősen valószínűsít valamilyen gravitációs kapcsolatot a két galaxis közt.
1966-ban az amerikai csillagász, Halton C. Arp egy 338 szokatlan vagy furcsa galaxist tartalmazó katalógust publikált, a Palomar 200 hüvelykes teleszkóppal készült képekkel illusztrálva. Az NGC3718-tól délre, 300 millió fényévre található 5 háttérgalaxis csoportját Arp 322 vagy Hickson 56 néven is ismerik, a csoport több tagja látszólag erős kölcsönhatásban áll. A galaxiscsoport ezen katalógusban található objektumok egy remek példája.
